Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. A napjainkban a Lechner Tudásközpont részeként működő, penci székhelyű KGO öt évtizedes munkássága során eddig számos hazai és nemzetközi szinten is elismert kutatás-fejlesztési geodéziai hálózatépítő programot vitt véghez a műholdas geodézia területén.
Fél évszázada kezdte el működését hazánk első és máig egyetlen űrkutatással foglalkozó intézménye, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. A KGO szervezete 1972-ben, a volt FÖMI egyik főosztályaként jött létre. A kezdetekben az új munkatársak az MTA Csillagvizsgáló Intézetében és a Bajai Csillagvizsgálóban készültek fel jövőbeli feladataikra. Az obszervatórium műszereinek és kutatógárdájának otthont adó épület ünnepélyes átadására csak 1976-ban került sor. Pencen, a fenyvesekkel övezett hat hektáros parkban található napjainkban is a hazai műholdas geodézia szellemi és gyakorlati központja, amely 2019-től a Lechner Tudásközpont részeként működik. A bekötőút mentén 2022-ben kialakított Naprendszer túra vezet az obszervatóriumhoz, ahol a KGO öt évtizedes történetét az épületben kiállított eszközökön és tablókon lehet megismerni.
Az 1970-es kezdeti évek a szervezeti felépülésről és a fizikai építkezésről szóltak. Több éves hazai és nemzetközi előkészület után 1972-ben született meg a KGO szervezete Almár Iván vezetésével, 1976 november 26-án pedig a munkatársak hivatalosan is elfoglalhatták a Pencen újonnan átadott, parabolát formázó kétszintes főépületet. Kiépültek a geodéziai pontok, az alapvonal, kialakították az optikai műholdas észlelőműszerek rendszerét. A KGO céljaként a műholdak geodéziai célú megfigyelését, kutatását és gyakorlati alkalmazásaik bevezetését tűzték ki.
Az 1980-as évek a Doppler évtizede volt a KGO történetében, amelynek vezetését ekkoriban Alpár Gyula, majd Mihály Szabolcs látta el. Az optikai észleléseket felváltották a rádiós technológiák. A GPS/GNSS előfutára, a Doppler technológiára épülő NNSS helymeghatározó rendszer kutatás-fejlesztésében nemzetközi szinten kiemelkedő munkát végeztek a KGO munkatársai, előkészítve a GPS technológia befogadását is. Az obszervatóriumban született meg, majd bontakozott ki a hazai űrtávérzékelés is.
Az 1990-es évek a GPS bevezetésének évtizede volt Fejes Istvánnal az élen. A Doppler szerepét már teljesen átvette a GPS, a KGO létrehozta az országos GPS geodéziai alapponthálózatokat, a Magyar GPS Geodinamikai Alapponthálózatot (MGGA), 1996-ban pedig megkezdte működését az első hazai aktív GPS állomás Pencen. A szervezet a GPS mozgásvizsgálatokban és konferenciák szervezésével regionális vezető szerepre tett szert. A KGO kutatói egy űr-VLBI mérések tervezésére és szimulációjára alkalmas, felhasználóbarát szoftvert fejlesztettek, amelyet világszerte alkalmaztak az űr-VLBI észlelések tervezésére.
A 2000-es években a Borza Tibor által vezetett szervezet a GPS gyakorlati alkalmazásainak meghonosításán tevékenykedett. A GPSnet.hu-n, majd a GNSSnet.hu-n keresztül aktív GPS hálózati szolgáltatás indult, létrejött a GNSS Szolgáltató Központ, valamint GNSS Analízis Központ indult. A KGO kidolgozta az EHT és VITEL koordinátatranszformációs megoldásokat a GNSS geodéziai alkalmazásához. A GNSS megjelent a magassági hálózatban is: a KGO által kifejlesztett technológiával határozták meg a dunántúli EOMA III. rendű alappontokat. Ekkoriban kezdődött meg a műholdradar interferometria hazai geodéziai, mozgásvizsgálati alkalmazhatóságának elemzése.
A 2010-es évek Kenyeres Ambrus vezetésével a GNSS és az InSAR térnyerésének évtizede volt a KGO életében. Az obszervatórium épületének tetején felállították hazánk első Galileo-képes multi-GNSS referenciaállomását – a GNSS eszközöket fokozatosan felváltották a multi-GNSS aktív hálózati eszközök. A KGO GNSS szolgáltatását a precíziós mezőgazdaságba is bevezették. Az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával InSAR alapponthálózat létesült, a KGO bizonyította az InSAR technológia mozgásvizsgálati alkalmazhatóságát. Ebben az évtizedben a KGO mélyreható szervezeti és személyi átalakulásokon ment át: megszűnt a Földmérési és Távérzékelési Intézet, az obszervatórium a Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya, majd a Lechner Tudásközpont részekén folytatta munkáját.
A még le nem zárult 2020-as éveket a GNSS és az InSAR integrációja határozza meg. Teljessé válik a KGO multi-GNSS eszközparkja, beindul a Galileo-képes multi-GNSS szolgáltatás. Megérkezett az obszervatóriumba az ország első aktív műholdradaros eszköze. Az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával megkezdődött a műholdas magasságmeghatározást támogató hálózati infrastruktúra és technológia kiépítése.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Lechner Tudásközpont 2022. szeptember 22-én tudományos ülés keretein belül emlékezik meg a hazai műholdas geodézia fél évszázadáról, az eseményről az MTA oldalán lehet tájékozódni.
